close

Вход

Забыли?

вход по аккаунту

?

munkaerő-piaci ismeretek (PPT 3,4 mb)

код для вставкиСкачать
MunkaerЕ‘-piaci ismertek I.
ELTE PPK
http://www2.ppk.elte.hu/
andragГіgia alapszak
- munkavГЎllalГЎsi tanГЎcsadГі szakirГЎny II.
2008-2009-1 szemeszter
Borbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt
http://www.borbelytiborbors.extra.hu/home.html
borsborbely@yahoo.com
2008-2009-1 szemeszter
témakörök / követelmények
•
•
пѓј
•
o
пѓј
пѓј
пѓј
o
o
MunkaerЕ‘piac: bГ©rszГ­nvonal, reГЎlbГ©r, munkakereslet, munkakГ­nГЎlat (demogrГЎfiai
tényezők), gazdasági aktivitás, mobilitás, bérkülönbségek, termelékenység,
emberi tЕ‘ke elmГ©letek, szakszervezetek, kollektГ­v tГЎrgyalГЎsok Г©s bГ©r,
munkatömeg téveszme, diszkrimináció
Szakmai alapfogalmak: munkanГ©lkГјlisГ©gi rГЎta, regisztrГЎciГі alapГє
munkanélküliség, aktivitási ráta, inaktívak, passzívak és aktívak stb… és számítási
mГіdok
A bГ©rmunka tГЎrsadalmГЎnak kialakulГЎsa (Castel) a munkanГ©lkГјlisГ©g
fogalmГЎnak megjelenГ©se
típusai, a munkanélküliség kezelésének megközelítési módjai
Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Emberi tőke elméletek, bizalmi
index (Fukuyama), HDI, PISA, ALL stb. szerep az Гєj munkaerЕ‘piac
működtetésében
A Nagy Világválság, közmunkaprogramok USA, Németország, Keynes,
A „megfáradt közösség” – a Marienthal vizsgálat
A II. vh. utГЎni aranykor Nyugat-EurГіpГЎban Г©s leszakadГЎs, teljes
foglalkoztatottsГЎg keleten
Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 A rendszerváltás utáni másfél
Г©vtized: a hazai munkanГ©lkГјlisГ©g korszakai, az ellГЎtГіrendszer evolГєciГіja, a
„megosztott ország”
Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Posztmodern jövendő:
TovГЎbblГ©pГ©si lehetЕ‘sГ©gek- a bГ©rmunka tГЎrsadalma utГЎn
MiГ©rt beszГ©lГјnk a munkanГ©lkГјlisГ©grЕ‘l,
mint problГ©mГЎrГіl? Hogyan jutottunk
idáig? – A bérmunka társadalma
A foglalkoztatottak megoszlГЎsГЎnak hazai
vГЎltozГЎsai
Г‰v
januГЎr 1.
1900.*
1910.*
1920.*
1930.
1941.
1949.
1960.
1970.
1980.
1990.
2001
(1900-2003)
M ezЕ‘- Г©s
erdЕ‘gazdasГЎg
e.fЕ‘
%
Ipar- Г©pГ­tЕ‘ipar
e.fЕ‘
%
SzolgГЎltatГЎs
e.fЕ‘
Foglalkoztatottak
e.fЕ‘ = 100 %
%
1.734,6
1.684,7
2.127,2
2.030,2
2.165,1
2.197,5
1.830,0
1.246,0
1.109,0
955,0
205,3
61,1
59,7
59,7
54,3
51,5
53,8
38,5
23,2
19,3
17,5
5,6
422,5
558,1
562,9
754,5
919,3
884,0
1.617,7
2.379,2
2.386,1
1.976,8
1.225,4
15,0
18,3
15,8
20,2
21,8
21,6
34,0
44,3
41,6
36,1
33,1
684,2
810,1
875,3
952,8
1.118,7
1.003,4
1.311,9
1.747,5
2.238,5
2.540,1
2.266,3
23,9
26,5
24,5
25,5
26,7
24,6
27,5
32,5
39,1
46,4
61,3
2.841,3
3.053,0
3.565,4
3.737,5
4.201,9
4.084,9
4.759,6
5.372,7
5.733,6
5.471,9
3.696,9
1992.
1993.
1994.
1995.
1996.
1997.
460,1
349,4
327,6
295,1
302,4
287,8
11,4
9,3
8,9
8,1
8,4
8,0
1
1
1
1
1
1
431,0
292,2
237,3
198,1
190,1
207,9
35,5
34,3
33,5
33,0
33,0
33,5
2
2
2
2
2
2
134,6
128,7
127,6
129,6
112,6
114,6
53,0
56,3
57,6
58,8
58,6
58,3
4
3
3
3
3
3
025,7
770,3
692,5
622,8
605,1
610,3
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
274,7
275,7
255,5
243,4
240,9
215,2
7,4
7,2
6,6
6,3
6,2
5,5
1
1
1
1
1
1
267,3
300,3
304,0
325,9
319,9
305,9
34,3
34,1
33,8
34,3
34,1
33,3
2
2
2
2
2
2
153,6
233,3
296,7
299,0
309,8
400,8
58,3
58,6
59,6
59,4
59,7
61,3
3
3
3
3
3
3
695,6
809,3
856,2
868,3
870,6
921,9
Г‰ ves ГЎtlag**
*Az orszГЎg mai terГјlete szerinti adatok
**1998-ig a 2001. Г©vi nГ©pszГЎmlГЎlГЎs elЕ‘tt ismert adatok
ForrГЎs: 1900-1990: NГ©pszГЎmlГЎlГЎsok;
1992-2003: MunkaerЕ‘-felmГ©rГ©sek, Г©ves ГЎtlag
(Laky 2003 40 o.)
Az elsЕ‘
szakaszban:
A mezЕ‘gazdasГЎgbГіl az iparba
Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti
a preindusztriГЎlisaktГіl az a mezЕ‘gazdasГЎg
csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött
hatalmasra nЕ‘tt termelГ©kenysГ©g ГЎll. A XVIII.
szГЎzad elejГ©tЕ‘l Nagy-BritanniГЎban megindult
iparosodГЎs vГ©ge a XX. szГЎzad eleje, amely
során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek
ГЎt a premier szektorbГіl a szekunderbe.
A bГ©rmunka tГЎrsadalma
• textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő
meghosszabbГ­tГЎsa, Werklocken
(munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra
(Schor 1992:49 p.)
• Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát
vert a társadalom kellős közepén, de otthont
nem talált.” (Caster 1998:292)
MOL VirtuГЎlis MГєzeum,
BlokkolГі Г“ra 1950-es Г©vek
A bГ©rmunkaviszony megszabja:
BÉR
• A munkaerő ellentételezését (a munkás és
csalГЎdja fogyasztГЎsГЎnak Г©s Г©letmГіdjГЎnak
nagymГ©rtГ©kben korlГЎtokat szab a munkabГ©r)
MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY
• A munkafegyelem (szabályozza a termelés
ritmusát, ütemét vö. szalagmunka)
MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY
• A munkaviszony általános szerkezetét
kirajzolГі jogi kereteket (munkaszerzЕ‘dГ©s)
(Caster 199, 295. old. ford. LГ©derer PГЎl)
Schor 1992, 45 p.
A modern ipar tГ©rnyerГ©sГ©t
megalapozГі folyamatok:
• gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése
(gЕ‘zgГ©p),
• új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd
kőolaj, földgáz, atom),
• olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek
rendes körülmények között nem fordulnak elő a
termГ©szetben,
• tőke (nagyvállalatok kialakulása) és,
• munkaerő (később szakképzett) koncentrációja
(„mellékhatása” az urbanizáció, a nagy létszámú
termelЕ‘szervezetek, a munkГЎsok szervezkedГ©se, a
szakszervezetek…).
Stabil tГЎrsadalmi- jogi felГ©pГ­tmГ©ny
Г©s talГЎlmГЎnyok
A fejlődő ipar és a mögötte álló tudományos fejlődés
nem működhetett volna egy viszonylag stabil
tГЎrsadalmi- jogi felГ©pГ­tmГ©ny nГ©lkГјl. Ez a rendszer, ha
bár számos eltéréssel az egyes államok között, de a
világon először lehetővé tette az egyéni vállalkozást,
kezdemГ©nyezГ©st, a szabad pГЎlya- Г©s
foglalkozásválasztást, a földrajzi és társadalmi
mobilitГЎst. A jogi szabГЎlyozГЎs a magГЎntulajdonra
Г©pГјlt, az anyagi cГ©lokban az Г©sszerЕ±sГ©get Г©s a
profitot hangsГєlyozta (szemben mondjuk a spanyol
uralkodó ezüstrúd gyűjtögetésével), s a tudományos
megismerГ©se, a tudomГЎnyos felfedezГ©sek
széleskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt.
A 70-es, 80-as Г©vektЕ‘l
Az iparbГіl a tercier szektorba
A fejlЕ‘dГ©s (a rendelkezГ©sre ГЎllГі munkahelyek)
meghatГЎrozГіi (Pounds sГ©mГЎja)
A vilГЎggazdasГЎg ГєjrarendezЕ‘dГ©se
Г©s a foglalkoztatГЎs viszonya
(forrГЎs: FigyelЕ‘ hetilap 2006. januГЎr 5-11.)
A történeti fejlődés következményei I.
•
•
A nГ©pessГ©g vГЎrhatГі Г©lettartama, egГ©szsГ©gi ГЎllapota,
iskolГЎzottsГЎga meghatГЎrozГі a gazdasГЎg Г©s a munkapiac
fejlЕ‘dГ©se szempontjГЎbГіl. A XXI. szГЎzadi foglalkoztatГЎspolitikГЎban
az egészségben eltöltött évek száma egyre fontosabbá válik a
teljes munkaerő szintjén. Önmagában a munkában töltött évek
akkor Г©rdekesek, ha azok Г©rdemi munkavГ©gzГ©ssel telhetnek el.
(LГЎsd MagyarorszГЎgon a rengetek rokkantnyugdГ­jasleszГЎzalГ©kolt munkavГЎllalГі, akik erejГјk teljГ©ben a rendszervГЎltГЎst
követő transzformációs válság időszakában menekültek az állami
ellátások védőköpenye alá.)
(1920-ban MagyarorszГЎgon 210 ezer 7-14 Г©ves gyerek dolgozott
legГЎlisan, 1919 elsЕ‘ ILO ajГЎnlГЎs 14/15 Г©v alattiak kiemelГ©sГ©re a
munkaerЕ‘ tartalГ©kbГіl, 1928-ban ez a korhatГЎr hazГЎnkban 12 Г©v
ma: felsЕ‘ korhatГЎr 74 Г©vre emelГ©se ILO, hazГЎnkban 62 Г©v (ILO
15-74 Г©v)
A történeti fejlődés következményei II.
•
•
•
•
a technolГіgiai-technikai fejlЕ‘dГ©s Гєjabb szakmГЎkat
termel ki, növeli a választható pályák számát és
ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaságszakképzés működését,
az egyГ©nek vГЎrhatГі Г©lettartam kitolГіdik, a jobb
közegészségügy, táplálkozás, életmód, fejlődő
orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltött évek
száma nőhet, a nyugdíjrendszereket, és a „nyugdíjas
kort” át kell gondolni,
a nГ©pessГ©g Г©letminЕ‘sГ©ge javul,
a fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor
szerepe nő, mert a háztartások jövedelmüknek csak
egy részét költik a létfenntartásra (lakás, élelem,
ruhГЎzkodГЎs) a fennmaradГі rГ©sz a szolgГЎltatГЎsi szektor
kínálatára költhető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a
tercier szektorban foglalkoztatottak szГЎma tovГЎbb nЕ‘,
amíg a másik két szektoré folyamatosan csökken
A történeti fejlődés következményei III.
• a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest a Föld
jelentЕ‘s rГ©sze elmaradГЎsban van, fЕ‘kГ©nt az
afrikai kontinens egyes ГЎllamai (Fekete- Afrika)
vannak iszonyatos lemaradГЎsban,
• a termelés és a GDP növekedésével
pГЎrhuzamosan az inaktГ­vak tГЎbora nem
feltétlenül csökken, a termelés felfuthat a
technolГіgiai fejlЕ‘dГ©sre alapozva, amely kivГЎltja
az Г©lЕ‘munkГЎt, ez a helyettesГ­tГ©si rГЎta (ma mГ©g)
a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. mГ©g
nincsen gГ©pi fodrГЎsz, vagy gГ©ppincГ©r),
• végezetül a foglalkoztatás szerkezete minden
„korszakos találmány” hatására jelentősen
ГЎtrГ©tegzЕ‘dik
A munkavГ©gzГ©ssel, munkanГ©lkГјlisГ©ggel
kapcsolatos felfogГЎsok alakulГЎsa
A kezdetektЕ‘l a mГЎsodik vilГЎghГЎborГєig
Tömlöcből
DologhГЎz
–1601 UK első szegénytörvény
• dologházak XVII. századi Európa
–első pesti dologház 1845: Gyarmathy Chrysostom
JГЎnos:
…a restség, léhaság, elpuhultság, a munkátoli
borzadГЎs nevelГ© a tГЎrsasГЎg gyГЎvГЎit, veszГ©lyeztetГ© a
társaság alapját, felásta a köz boldoglét gyökerét. Illy
körülmények között nem maradt egyéb hátra, az
Гіhajtott csendet Г©s rendet
alkalmas szabГЎlyok ГЎltal megszerezni. ГЌgy jutott a
polgГЎri tГЎrsasГЎg a dolgozГіhГЎzak
alapításának eszméjére. (Gyarmathy 1845: 6—7)
ForrГЎs: Ulicska LГЎszlГі
A munkanГ©lkГјlisГ©g feltalГЎlГЎsa MagyarorszГЎgon*
A munkanГ©lkГјlisГ©g fogalmГЎnak recepciГіja a magyar tГЎrsadalomban
KORALL 2001. Õsz–Tél
DologhГЎzak
• Egyes források szerint az első dologházat
AngliГЎban alapГ­tottГЎk
• 1555-ben. Amszterdamban 1595-ben,
Hamburgban 1614-ben, BГ©csben 1671-ben,
• Prágában 1737-ben hoztak létre dolgozó
házakat. Magyarországon először Pozsony
mellett, Szempcen nyГ­lt meg dologhГЎz 1772-ben
Merkantilizmus vs. lГЎthatatlan kГ©z
A XVII. szГЎzadban erЕ‘teljes volt az ГЎllami beavatkozГЎst
igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása
Г©s az arany, mint nemesfГ©m felhalmozГЎsa jГЎtszottГЎk a
fЕ‘szerepet. XIV. Lajos hГ­res pГ©nzГјgyminisztere Colbert,
Jean Baptiste (1619-1683), akinek a nevГ©bЕ‘l szГЎrmazik
a colbertizmus kifejezГ©s, alapГ­tГіja a kГ©sЕ‘bb
merkantilizmus nГ©ven ismert irГЎnyzatnak. Az erЕ‘teljes
ГЎllamra Г©pГјlЕ‘ gazdasГЎgpolitika vГ©dЕ‘vГЎmokban, a
manufaktГєrГЎk ГЎllami tГЎmogatГЎsГЎban, a nyersanyagkivitel
megnehezГ­tГ©sГ©ben, a flotta fejlesztГ©sГ©ben Г©s a
gyarmatszerzГ©sben, a nemesfГ©m felhalmozГЎsГЎban
gondolkodott.
„Munkát vállalni, találni az egyének
feladata”
Adam Smith A nemzetek gazdasГЎga (1776) c.
munkГЎjГЎban szembeszГЎllt a merkantilista nГ©zЕ‘ponttal.
Szerinte a szabad verseny Г©s a profit lehetЕ‘sГ©ge az
embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai
legszГ©lsЕ‘sГ©gesebb formГЎja a szociГЎldarwinizmus, amely
Г©rtelmГ©ben csak a legerЕ‘sebbek maradjanak Г©letben, a
többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése
szerint az egymással versengő szereplők közül a
leghatГ©konyabb, a legversenykГ©pesebb marad Г©letben,
ez a fogyasztГі Г©rdekГ©t is szolgГЎja, hiszen a legjobb
minЕ‘sГ©gЕ± Г©s a legjobb ГЎrГє termГ©kek maradnak a piacon.
Smith szerint a gazdasГЎgot egy lГЎthatatlan kГ©z (invisible
hand) irГЎnyГ­tja.
Г–ntisztulГі piacok
• Az államnak a foglalkoztatásban nincsen
szerepe, mert
• A munkanélküli olyan személy, aki a
jelenlegi piaci helyzetben nem lГЎtja
Г©rtelmГ©t, lehetЕ‘sГ©gГ©t a munkavГЎllalГЎsnak
Г©s a munkaadГіnak jelen piaci helyzetben
nem Г©ri meg alkalmaznia.
• Az állami beavatkozás több kárral, mint
haszonnal jГЎrna
Marxizmus, szocializmus,
idealizmus, utГіpizmus
A XIX. szГЎzadban Karl Marx, Sismondi,
Robert Owen a korabeli gyГЎripar
embertelen munkakörülményeire kerestek
vГЎlaszokat. A legnagyobb hatГЎsГє Marx, aki
a tГЎrsadalom ГєjjГЎszervezГ©sГ©t a tЕ‘ke
magГЎntulajdonlГЎsГЎnak megszЕ±ntetГ©sГ©vel
kötötte össze. Álláspontja szerint az
ГЎllamnak jelentЕ‘sebb befolyГЎsra kell szert
tennie a termelőeszközök terén.
John Maynard Keynes
• Nagy Gazdasági Világválság (1929-33)
• Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat
Г©s a pГ©nz ГЎltalГЎnos elmГ©lete
– : A munkanélküli akarata ellenében is lehet
munka nГ©lkГјl.
– : A munkaadók nem az alapján
foglalkoztatnak több vagy kevesebb
munkaerЕ‘t, hogy mennyire magas a bГ©r Г©s
bárköltség, hanem a termelés fokozása, a
beruhГЎzГЎsok volumene, vГ©gsЕ‘ soron piacaik
bЕ‘vГјlГ©se a meghatГЎrozГі
Korai munkanГ©lkГјlisГ©g vizsgГЎlatok
• 1878 BLS, Massachusetts, US Carroll D.
Wright
• Németo. Verein für Sozialpolitik
• Franciao. Frédéric Le Pay
• UK Webb házaspár, és Booth (1902)
• Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel, Ausztria (193132)
• Beveridge (1903-04)
Nagy GazdasГЎgi VilГЎgvГЎlsГЎg Г©s
foglalkoztatГЎs
Az 1918-ban vГ©get Г©rt elsЕ‘ vilГЎghГЎborГє ГЎtrajzolta EurГіpa Г©s a
világtérképet is. A háborút követően a világgazdaság egyensúlyának
helyreállítása időt vett igénybe. A párizs-környéki békerendszerek
pedig, gazdasГЎgi vonatkozГЎsban vetГ­tettГ©k elЕ‘re az Гєj status quo
hosszГє tГЎvГє fenntarthatatlansГЎgГЎt. (lГЎsd megadott irodalom Keynes
beszámolója) A háborút követően a nyertes Antant hatalmak között
is átrendeződtek az erőviszonyok, az USA előre tört. A vesztes
orszГЎgokban, a MonarchiГЎban, illetve utГіdГЎllamaiban valamint
NГ©metorszГЎgban elszabadult a hiperinflГЎciГі, a hivatalos
fizetőeszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek
a csere alapГє tranzakciГіkhoz. A keynesi jГіslat beteljesГјlt, a
vilГЎggazdasГЎg 1923-ra sГєlyos vГЎlsГЎgba kerГјlt. 1929-33-ban a
válság a nagy világgazdasági válsággal tetőzött, amely hamar
„elhódította” a Nagy Válság kétes rangot az 1873-as eseményektől.
Az 1929. oktГіber 29.-ei tЕ‘zsde pГЎnik Г­gy kapta a Fekete
Csütörtök nevet az USA-ban. A következő eladási pánik október
29.-én tört ki ez lett a Fekete Kedd. A válságot magas
munkanГ©lkГјlisГ©g Г©s EurГіpГЎban az elsЕ‘ vilГЎghГЎborГє befejezГ©se Гіta
társadalmi válságok, rossz életkörülmények kísérték.
KezelГ©si mГіdok:
A helyzetГ© Г©s ezen belГјl fЕ‘kГ©nt NГ©metorszГЎg
helyzetének a stabilizálására több terv is készült
(Dawes, majd Young). Az 1932-es Lousanneban
tartott pГ©nzГјgyi konferencia vГ©gГјl elengedte
volna a nГ©met jГіvГЎtГ©tel fennmaradГі rГ©szГ©t,
mivel az USA a szövetségeseinek nyújtott
hadikölcsönt hasonló leírásába nem ment bele,
a megГЎllapodГЎst nem ratifikГЎltГЎk. NГ©metorszГЎg
adГіssГЎgait 1933-ban Adolf Hitler kancellГЎr
nyilvГЎnГ­totta megszГјntetettnek
Roosevelt elnöksége
1933 –ban a gazdasági válság mélypontján
lГ©pett hivatalba. ElsЕ‘ intГ©zkedГ©se egy
nyolcnapos bankszГјnet volt, hГ­res
intГ©zkedГ©scsomagja a szГЎz nap nГ©ven vГЎlt
ismertГ©. Az USA letГ©rt az aranyvaluta
rendszerről, a kormány közmunkaprogramot
(New Deal) hirdetett. UtГіlagos elemzГ©sek
szerint, ha az USA az 1920-as Г©vekben nem
fordul annyira befelГ© politikailag (splendid
isolation) Г©s gazdasГЎgilag a nagy vГЎlsГЎg
rövidebb és kevésbé mély lehetett volna.
• Keynesi keresletösztönzési politika alapján
A korai nГЎci NГ©metorszГЎg
• Közmunkaprogramok, autópálya építések
(die Autobahn)
• 1934 Nemzeti Munkaszervezési tv.
• hadsereg bővítése
OlaszorszГЎg
1926 Törvény a Korporációról:
SztrГЎjk Г©s elbocsГЎtГЎs tilos
SzovjetuniГі
Kommunista tervgazdasГЎg:
• 1920-as évekre -> NEP vége (Nowaja ekonomiczeskaja politika;
New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая
политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП) ) ->
hadigazdГЎlkodГЎs
• 1929. -> első ötéves terv
• 1933. -> második ötéves terv
• iparosítás -> megváltoztatta a mezőgazdaság és az ipar arányát
• tőke -> nehézipar
• elhanyagolták a könnyűipart és a mezőgazdaságot
• mezőgazdaság kollektivizálása
• 1930-tól felszámolták: önálló parasztgazdaságokat, szovhozokat
(állam gazdaságok), kolhozokat (szövetkezetek)
• több, mint egymillió kulák (gazdagparaszt) esett áldozatul a
szövetkezetesítéseknek
• tervgazdálkodás -> társadalmi mobilitás -> munkásság,
kisárutermelőből -> szövetkezeti paraszt
• kialakult a szocialista bürokrácia
MagyarorszГЎg
• Győri iparfejlesztési program 1938. XX. tc.
A sokГЎig hГЎborГєs fegyverkezГ©si programnak oktatott
gyЕ‘ri program (1938. XX. tc.) valГіjГЎban jelentЕ‘s
iparosГ­tГЎsi program volt, amelyet azonban fГ©lbeszakГ­tott
a hГЎborГє. (Az 5 Г©ves terv 1943-ban Г©rt volna vГ©get.) Az
orszГЎg villamosГ­tГЎsa a 30-as Г©vektЕ‘l folyt. 1938-ra az
Г¶sszes telepГјlГ©s 36%-a rendelkezett villanyГЎrammal. A
lakossГЎg 71%-a ГЎrammal ellГЎtott telepГјlГ©seken Г©lt. A
harmincas Г©vekben elindult (ekkor Г©pГјl Ferihegy I.) a
Budapest- BГ©cs, Budapest- BelgrГЎd repГјlЕ‘jГЎrat. Az
1938-as nemzeti jövedelem 6-13%-kal múlta felül az
1928-29-est. A növekedés üteme jelentősen elmaradt a
dualista idЕ‘szaktГіl, Г©vi 1.7%-ot tett ki.
A gyГЎripari termelГ©s ГЎgazati szerkezete
1913 és a két világháború között (%-ban)
1913 (1920-as orszГЎg terГјletre
szГЎmГ­tva)
1929
1938
Vas- Г©s fГ©mipar
15.5
11.3
14.2
GГ©pgyГЎrtГЎs
13.8
10.2
9.7
Villamosenergia- ipar
1.5
4.2
4.4
Г‰pГ­tЕ‘ipar
4.3
4.8
3.7
Vegyipar
7.8
7.4
9.7
NehГ©zipar Г¶sszesen
42.9
37.9
41.7
Textil
4.8
14.2
15.3
RuhГЎzat
1.5
2.2
2.4
BЕ‘r
2.7
3.2
3.9
Fa
2.5
3.2
2.5
Nyomda
2.6
2.4
1.7
Könnyűipar összesen
14.7
35.7
30.4
Г‰lelmiszeripar
42.4
35.7
30.4
ГЎgazat
Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o.)
*mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%!
MunkaГјgyi politikГЎk
a II. vh. utГЎn
пЃ® HГЎborГє utГЎni ГєjjГЎГ©pГ­tГ©s motorja USA -- Marsall-terv
NyEu-nak
пЃ® Гљj gazdasГЎgi vilГЎgrend --1944 Bretton Woods
(VilГЎgbank, IBRD, OEEC: OECD)
пЃ®
Organisation for European Economic Co-operation:
1948/1949 European Recovery Programme – magyar
csatlakozГЎs: 1996. mГЎj. 7.
 KEu – szovjetizálása: teljes foglalkoztatás, 1950-es
Г©vekre munkaerЕ‘hiГЎny alakul ki
Гљj vilГЎgrend EurГіpГЎban 1947-1991
Nyugat
• UK White Paper – teljes foglalkoztatásról
1944
• US Employment Act 1946
• Keynesi gazdaságpolitika alapján
• Beveridge terv 1944
– Állami beavatkozások a munkanélküliséggel
szemben
PasszГ­v Г©s aktГ­v ГЎllami politikГЎk
• Passzív
– célja a kiesett jövedelem pótlása (segély, járadékNem azonos fogalmak!)
– Közfoglalkoztatás
– Munkaerő-közvetítés, tanácsadás !
• Aktív
–
–
–
–
–
–
KГ©pzГ©s, tovГЎbbkГ©pzГ©s
Munkajogi szabГЎlyozГЎsok
Kiemelt szektorok tГЎmogatГЎsa
ГЃllami alkalmazГЎsok, foglalkoztatГЎs
SzakkГ©pzГ©s befolyГЎsolГЎsa
NyugdГ­j- Г©s adГіrendszer alakГ­tГЎsa
NyEu – új aranykora 1948-1973
• évi átl. 4,5% GDP növekmény
• Gazdasági struktúra átalakulása – 1970es évek elektronika megjelenése
• Foglalkoztatás szerkezeti változásai
• Bőkezű ellátórendszer
• Első migráns(s)ok (törökök
NГ©metorszГЎgban, spanyolok Franciao.ban stb.)
• Munkanélküliség ~ 3%
Válság 1973• Olajárrobbanás
• Maradó vendégmunkások- társadalmi &
gazdasГЎgi problГ©mГЎk, elmaradГі
integráció, növekvő munkanélküliség,
elöregedés
• 70-es évektől robottechnika, hatékonyabb
munkavégzés – fölösleges munkaerő
• Csökkenő fertilitási ráták
• Öregedés
• Ifjúsági munkanélküliség
В»
JГіlГ©ti ГЎllam kritikГЎja
LiberalizГЎciГі US, UK 1980-as Г©vek
• Margareth Thatcher kormányzat
• Ronald Reagan kormány
–
–
–
–
–
PrivatizГЎciГі
ГЃllami kiadГЎsok visszafogГЎsa
Jóléti kiadások csökkentése
Állampolgári szerepvállalás növelése
Milton Friedman: szabad vГЎlasztГЎs
Friedman & W. Bush
Szemben: svГ©d (SkandinГЎv) pГ©ldГЎk
•
•
•
•
•
Teljes foglalkoztatГЎs ideГЎjГЎnak megtartГЎsa
ErЕ‘s ГЎllam, 50%-os felsЕ‘ SZJA kulcs
SzolidaritГЎs ГЎllamon keresztГјl
BЕ‘kezЕ± ellГЎtГіrendszer megtartГЎsa
Cserébe komoly állami jövedelem elvonás
Г©s ГєjraosztГЎs
Kelet, MagyarorszГЎg
• 1945-1949 stabilizáció, újjáépítés,
szovjetizГЎlГіdГЎs, ГЎllamosГ­tГЎs, teljes
foglalkoztatГЎs
– 1950-es évek Munkaerő Tartalékok Hivatala
– OTH
• Tervutasításos gazdálkodás, központi (ágazati)
tervezГ©s, egyetlen szakszervezet
• 1953-1957 gazdasági tapogatódzás
• 1968 Új Gazdasági Mechanizmus (1972-ig)
• 1982-től magánvállalkozások, VGMK
• 1986 első munkanélkülieket támogató
közfoglalkoztatás, Munkaerő Szolgálati Irodák
(MSZI)
• 1991. MMK– Flt. (1991. évi IV. tv.)
Irodalmak
• Bánfalvy (2002) A munkanélküliségről 36-111. old.
• Borbély (2005) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
felГ©pГ­tГ©se, szerepe in. Dr. Gazdag MiklГіs- SzatmГЎrinГ© dr.
Balogh MГЎria (szerk.) SzemГ©lyГјgyi ABC 15. fejezet
• Borbély (2006) Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az
EurГіpai UniГіban SZTE ГЃJK (kГ©zirat)
• Borbély (2006b) A pályatanácsadás – életpálya-fejlesztés
szakterülete magasabb szakpolitikai szintet követel
magГЎnak
• Az ÁFSZ modernizációja kézikönyv 2004, ÁFSZ
• www.afsz.hu
Документ
Категория
Презентации по истории
Просмотров
46
Размер файла
3 522 Кб
Теги
1/--страниц
Пожаловаться на содержимое документа